Mindent a kávéról! Bűnös élvezet vagy egészséges finomság?

Sokak kedvenc itala és elmaradhatatlan napindító: a statisztikák szerint 9,7 millió tonna kávé fogy évente, ez mintegy 800 milliárd csésze világszerte; Finnországban például átlagosan 9,6 kilogrammot isznak meg az emberek belőle (nálunk ez a szám 3,1 kg). A legfőbb importőr Európában Németország, a magyarok pedig egyre jobb minőségű kávét isznak és ugrásszerűen megnőtt a „kézműves” termékeket kínáló kávézók száma is.

Ebbe aztán minden beletartozik, amit belepörkölhetnek a csészénkbe: eszpresszó, latte macchiatto, cappuccino ésatöbbi, de az átlagos fogyasztó nemcsak a minőségről, hanem magáról a kávéról is csak keveset is tud. Persze sejtem én, hogy most mire gondolsz: miért írunk teás cégként a kávéról?

Egyrészt azért, mert sok vásárlónk imádja egyúttal a kávét is; és miért ne lehetne ez így, hiszen a két ital nem ősellensége a másiknak.

Másrészt azért, mert szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba (vagy kávéscsészébe): beszélni fogunk arról, hogy vajon egészséges-e a kávé fogyasztása; hogy mennyit lehet inni belőle; és hogy kell-e választani közte és a tea között.

Kezdjük! Íme, az UKKO nagy kávés kisokosa.

A legfontosabb kávétípusok

… amiket ismerned kell, de nagy valószínűség szerint te sem hallottál még mindről. Mi sem tudtuk volna őket felsorolni fejből, ezért most röviden bemutatjuk a fontosabb változatokat, kezdve az alapoktól, egészen a ritkábban hallott/látott különlegességekig.

• Espresszó. Lényegében az olasz alapkávé: 30-35 milliméter kávé a kis csésze kétharmadáig. Ha ezt duplázzuk, akkor az a dopio.
• Cappuccino. A másik híres változat, amely egyharmad eszpresszót, egyharmad forró tejet és egyharmad tejhabot tartalmaz. Ízesíthető kakaóporral, és persze cukrozzák vadul, mert anélkül „nincs íze”.
• Latte macchiato. Avagy a foltos tej, amely úgy készül, hogy a pohárba először habosított tejet öntenek, majd cirka 1 perccel később jöhet a kávé maga, vagyis az eszpresszó. A réteges ital rendkívül látványos (ezért is szolgálják fel magasított falú üvegpohárban): alul van a forró tej, középen az eszpresszó, felül pedig a tejhab.
• Americano. Szintén népszerű típus, állítólag ez az amerikaiak kedvence. Lényegében egy hosszú kávé: az eszpresszót fél deciliter forró vízzel öntik fel. Ha a víz kétszerese a kávé mennyiségének, akkor az már eszpresszó lungo.
• Café latte. Vagyis a tejeskávé: kétharmad gőzölt tej, egyharmad eszpresszó. Krémes tejhabot csurgatnak a tetejére, és az összetevők nem különülnek el egymástól, szemben a latte macchiattóval.
• Mocha. Eszpresszó, egy kis csoki és felhabosított tej. Igazi különlegesség, ami egyre közelebb kúszik a desszertek felé.
• Ír kávé. Sokszor hallható, ahogy a filmekben ezt kérik a főhősök, de csak kevesen tudják, mit is tartalmaz: eszpresszó, viszki, tejhab. Nos, most már érthető, miért olyan népszerű.

Mi a kávé?

Csak hogy tényleg, de tényleg mindenki képbe kerüljön: a kávé az az ital, amely a kávéfajok magjainak feldolgozásából születik; ahogy a tea a tealevelek hatóanyagainak, úgy a kávé a kávébab hatóanyagainak a kivonata. Az egyik legnépszerűbb élvezeti cikk, fő hatóanyaga pedig a koffein.

Bár létezik koffeinmentes vagy csökkentett koffeintartalmú változat, a kávét mégis e hatóanyag miatt isszák a legtöbben: élénkítő és fizikai állóképességet javító hatása sokaknak létszükséglet a reggeli időszakban; olyan, akár egy turbó gomb. Talán épp az a baj, hogy sokan így gondolnak rá, és nagyon sokszor meg akarják nyomni ezt a gombot (hasonlóan az energiaitalokhoz).

A koffein serkenti a szívműködést, fokozza az anyagcserét (bár ezt inkább alkalmi fogyasztás esetén) és javítja az agyműködést; hatására nő a pulzusszám és emelkedik a vérnyomás, ugyanakkor viszonylag gyorsan felszívódik. A kávé és a tea között épp ez az egyik jelentős különbség: amíg a kávé szinte azonnal és csak rövid ideig hat (de akkor erősen), addig a tea kíméletesen és hosszabb ideig, hiszen abban a koffein csersavhoz kötött formában van jelen. Apró érdekesség: a tea koffeinjét teinnek nevezték el, ami bár nevében más, de valójában ugyanazt a hatóanyagot jelöli; nem is kell különbséget tenni köztük.

A koffeintartalmat befolyásolja az adott kávé fajtája (a robustában például több van), a pörkölési idő (minél tovább pörkölik, annál több molekula bomlik le), a víz keménysége, az őrölt kávészemek mérete és a felhasznált kávéfőző fajtája. A koffein hatása már 5 perccel a kávé elfogyasztása után kimutatható, és koncentrációja 20-30 perc múlva éri el a maximumot.

A mondás szerint a kávé olyan, akár a szerelem: minél nagyobb odaadással készíted, annál finomabb.

(Elif Safak)

A kávé története

A legenda szerint az első csésze kávét Gábriel arkangyal adta Mohamed prófétának fáradtság ellen, így nem véletlen, hogy az végül „isteni ital” lett. A történet valóságalapját nem lehet ellenőrizni (hisz ki tudja, még meg is történhetett), de az tény, hogy okkal származnak az eredettörténetek Arábiából: sokak szerint a kávét az iszlám fedezte fel, és a pörkölt, őrölt finomság fogyasztásáról is Jemenben írtak először, majd onnan került át zarándokok segítségével Mekkába és Medinába.

A 15. században rendkívül népszerű volt a virrasztó szertartásokon, és ahogy elterjedt az egész Közel-Keleten, úgy jelentek meg a kávézók is az arab világban.

Az európaiaknak ekkor még várniuk kellett, de végül az 17. század elején már ott is felbukkantak az első szállítmányok (elsőként Velencében), és a kávé az öreg kontinensen is gyorsan közkedvelt ital lett. Hiába, az itteniek fogékonyak voltak az egyre csak bővülő, mind jobban kinyíló világ különlegességei iránt (lásd fűszerek, tea). A világ más pontjaira a hollandok, a franciák, a spanyolok és a portugálok vitték el a kávét (Indonézia, Martinique, Karib-tenger, Brazília).

1671-ben egy egyetemi tudós összefoglaló tudástárat írt róla (a páduai Augustus Naironi professzor), és a 18. században már a jelentős európai nagyvárosokban mind volt kávés vendéglátóhely. Magyarországon a törökök 150 éves uralma alatt terjedt el (a kávéházi kultúrával együtt), de ugrásszerű növekedést csak az 1850-es évek közepétől tapasztalhatunk. Ekkor már a reggeli étkezések létfontosságú része lett (a teával együtt), és a kávézást sok szalon összekötötte az úri szórakozással, például a kártyázással és a biliárddal. 

Külön érdekesség, hogy a tea és a kávé elterjedése sok szempontból összekapcsolódik: a két ital nagyjából ugyanakkor került Európába (csak máshonnan), és bár időbeli hátránnyal indult, a tea sok helyen kiszorította a kávét a kora újkorban; Angliában egyeduralkodó lett, később pedig Törökországban is átvette a „hatalmat”, köszönhetően annak, hogy az oszmán birodalom bukása után jelentősen megdrágult a kávéimport. A legtöbb helyen persze békésen megfértek és megférnek ma is egymás mellett.

Hogyan készül és miképp isszák?

A kávé kétfajta kávébabból készülhet: arabicából és robustából; előbbi íze erősebb és abból van több a piacon (70-75%), míg utóbbi jobban bírja a szélsőséges körülményeket, magasabb koffeintartalma és kesernyésebb íze miatt kiváló eszpresszó főzhető belőle.

A kávétermesztés során az első lépés a szüretelés: a piros, érett bogyókat kézi erővel gyűjtik be, majd azokat megtisztítják és megérlelik. A pörkölés a feldolgozás utolsó lépése, amit a kávébab minőségi besorolása követ: ekkor derül ki, hogy az milyen ízzel, aromával és illatanyagokkal rendelkezik.

A csomagolás előtt a kávét sokszor ledarálják, de az őrölt változatnak nagy hátránya, hogy az gyorsan elveszítheti aromáit a felbontás után. Nem véletlen, hogy az igazi kávéfanatikusok a szemes kávéra esküsznek, amely persze drágább is az őrölt változathoz képest.

A kávé elkészítését az határozza meg, hogy melyik variációt szeretné inni az ember, de az alap minden esetben a presszókávé (eszpresszó) lefőzése. Szakértők szerint ehhez a következőkre van szükség:

• ideális kávéra (ami legyen keverék termőterületek, pörkölési módok alapján)
• megfelelő őrlésre
• jó minőségű kávégépre
• jó minőségű vízre (ami tiszta, nincs mellékíze és lágy)
• helyes a technikára

Persze ez még csupán a felszín: a kávézás szerelmesei szerint oda kell figyelni arra, hogy a legfrissebb pörkölésű és őrlésű kávét használjuk a kívánt aroma megőrzése érdekében; ezért is javallott az, ha te magad őrölöd a kávét, ami nem lehet se túl durva, se túl finom, hiszen előbbi esetben a forró víz túl hamar, utóbbi esetben csak nagyon lassan folyik át a kávén. Más és más élmény lesz a két esetből.

A jó kávéfőzőgép megfelelő hőmérsékletű vizet és nyomást biztosít, hogy a kívánt aroma kioldódhasson az őrleményből. A helyes technika pedig sok-sok évtized alatt kikísérletezett műveletsor, és azt érdemes ismerni:

• önts a kávégépbe 40 ml vizet (legrosszabb esetben is közepes keménységű legyen; használhatsz alacsony ásványianyag-tartalmú szénsavmentes ásványvizet)
• helyezz 7-9 gramm őrölt kávét a szűrőkarba, majd simítsd el a tetejét
• egyetlen határozott mozdulattal (és a tamper segítségével) tömörítsd a kávét a szűrőben
• óvatosan helyezd vissza a szűrőt a helyére (a kávéfőzőbe)
• azonnal főzd le a kávét (92 fokos vízben, 9 bar nyomás alatt)

A jó eszpresszó 25-30 másodperc alatt folyik át a szűrőn, és azt érdemes rögtön elfogyasztani (ez persze a teára is igaz, nem javallott tárolgatni, későbbre eltenni, már a rituálé szempontjából sem). A sikeres kávéfőzés egyik bizonyítéka az, hogy amikor kristálycukrot szórsz a kávéhab tetejére, akkor a cukorszemek a hab tetején maradnak, és csak később süppednek bele a habrétegbe.

Szeretnénk ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy mi nem javasoljuk a kristálycukrot és az édesítőszereket; ellenben a méz kiváló választás lehet a kávé ízesítésére.

Mennyire egészséges a kávé?

Egészen pontosan a jó minőségű kávé, amit nem édesítesz agyon (legfőképp nem kristálycukorral), és nem öntesz fel zsíros tejjel, tejszínnel; tehát az alap eszpresszó, és annak is mértékletes fogyasztása. Nagyon fontos, hogy ez utóbbi szempontot aláhúzzuk, hiszen ez minden vizsgálódás alapja.

Éppen ezért már előre leírjuk, hogy a túlzásba vitt kávéfogyasztás valóban okozhat egészségi problémákat (lásd Paracelsus híres mondását, amely szerint a mennyiség teszi azt, hogy egy anyag méreg-e vagy sem). Józan napi mennyiségekkel a kávézásnak viszont rengeteg pozitív hatása van/lehet a szervezetre nézve.

Kutatások bizonyítják, hogy megelőzheti a szívinfarktust és a cukorbetegséget, valamint csökkentheti a szklerózis multiplex, az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának esélyét. A napi limit 400 mg, ami 3-5 csésze kávét jelenthet (attól függően, hogy milyen típusú kávéról beszélünk). Harcolhatunk vele a rák ellen (a kávézásnak védő hatása lehet például a májrák kapcsán), és persze a fogyókúrát is támogathatja, hiszen serkenti az anyagcserét.

Még egyszer: nem a cukrozott, agyonmézezett, tejszínes verzió, hiszen ezek nem barátai az ideális testtömegnek és a bikiniszezonra történő előkészületnek.

Antioxidánst a kávé is tartalmaz, és ez a koffeinnel együtt szerepet játszhat a szellemi frissesség megőrzésében és a szellemi hanyatlás megelőzésében. Rengeteg jótékony hatása miatt mi is szeretjük, de a koffein miatt mindig felhívjuk a figyelmet a napi limit betartása. Az arany középút szinte mindig jó választás (és a mértékletesség a helyes iránytű).

Csak a miheztartás végett, íme egy lista arról, hogy a különböző termékek mennyi koffeint tartalmaznak (100 milliliterenként):

• Coca-Cola 13,5 mg
• eszpresszó 50-175 mg
• tejcsoki 15-20 mg
• energiaitalok 12-80 mg

Nem véletlenül mondjuk, hogy amikor az ember megiszik egy üveg kólát az ebédhez, előtte persze reggel és délelőtt leönti a torkán az édesített, tejes kávéját, majd megeszik egy tejcsokit (és délután a kábultság miatt még legurít az energiaitalt), az elég veszélyes. Ezek összeadva ugyanis sok-sok problémát okozhatnak; a megelőzés pedig nagyságrendekkel egyszerűbb, mint utána kétségbeesetten kutatni, hol rontotta el az ember.

Melyik a jobb megoldás: a koffeines vagy a koffeinmentes?

Nehéz rövid választ adni erre a kérdésre, mert a szakértők véleménye is megoszlik a témában: a koffeinmentes kávé – elviekben – ugyanazt a rituálét és ízt (mondhatni, élményt) biztosítja, mint a koffeines változat, csak épp azoknak készült, akik ez utóbbit valami miatt nem élvezhetik; például azért, mert bizonyos gyógyszerek mellett vagy bizonyos egészségi állapotban nem szabad azt fogyasztaniuk.

Kutatások kiderítették, hogy a koffeinmentes kávé is csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, viszont más felmérések szerint rendszeres fogyasztása megemelheti a vér koleszterinszintjét és érelmeszesedéshez is vezethet.

Mi természetesen most is a természetes megoldások felé orientálódunk, és azt mondjuk, hogy

1. amennyiben lehet, az ember tartson ki a szemes kávé mellett (hiszen így láthatja, mit vásárol és miből készíti el a kávéját)
2. aki pedig nem fogyaszthat – például orvosi utasításra – koffeines kávét, az inkább térjen át az olyan teákra, amelyek minimális koffeint tartalmaznak (ilyen például a fehér tea vagy bizonyos zöld teák)

Fontos azonban leszögezni valamit annak, aki mégis ki szeretne tartani a kávézás rituáléja mellett: a koffeinmentes kávé valójában nem zéró koffeines, az minimális mennyiséget ugyanis mindig tartalmaz a hatóanyagból, ezért abból sem szabad túllépni a napi limitet.

Mire vigyázz, ha a kávézás szerelmese vagy?

Anélkül, hogy megneveznénk bizonyos márkákat: egyre nagyobb divat lett az, hogy fiatalok trendi kávézókban fogyasztják kedvenc, felturbózott és csilivili nevekkel megspékelt kávéikat, amikről már sokan kiderítették, hogy kis túlzással mérgek; nemcsak a kétes minőségű kávék (sőt, teák), hanem a felhasznált cukormennyiség miatt is.

Az American Heart Association szerint egy felnőtt ember napi cukorbevitele ideális esetben 24 gramm; a kalóriabavitel életkortól, nemtől és fizikai aktivitástól függ, de átlagosan 1800-2500 kcal között számolhatunk (előbbi egy nő, utóbbi egy férfi esetében, és úgy, hogy mindkettő elégséges mennyiségű testmozgást végez hetente). Ha ezt túllépi valaki, akkor például az elhízást és az elhízással járó következmények kialakulását kockáztatja.

Ehhez képest egy cirka félliteres frappuccino bő 400 kalóriát és 60-70 gramm cukrot is tartalmazhat; van, amelyikben bár kevesebb a cukor („csak” 40 gramm), de 580 kalóriával bombázza szét a szervezetedet. Úgy, hogy sem értékes tápanyagokat, sem vitaminokat nem tartalmaz. Van ezekben még színezék (olyan, amelyik rendkívül veszélyes az emberi szerveztre), mesterséges ízesítő és tartósítószer.

Akkor sem jobb a helyzet, ha teát szeretnél inni ezeken a helyeken:

• a filteres tea minősége hagy némi kivetnivalót maga után (abba bármi belekerülhet, és bármi bele is fog; leginkább olyan dolgok, amelyek a szüretek után megmaradtak, vagyis az öreg és összeszáradt tealevelek)
• cukrot vagy barnacukornak hívott színezett kristálycukrot raknak a teákba; esetleg édesítőszert, ami legalább olyan káros
• citromlével ízesítenek (amelyek mesterséges aromát biztosan láttak, citromot ellenben nem)

Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy nem az életérzés (és a márkák) ellen harcolunk; emlékezz csak arra, hogy mit írtunk fentebb a régi kávézók és az akkoriban trendi szórakozás (például biliárdozás) összekötésével kapcsolatban. Ezzel nem is lenne baj; a problémát a felhasznált alapanyagot jelentik, amelyek nem barátai az egészséges életmódnak.

Refluxos vagyok, ihatok-e kávét?

Néhány UKKO-tea vásárló még emlékezhet rá, hogy nem is olyan rég átfogó cikket írtunk a reflux és a kávéfogyasztás kapcsán. A teljes cikk ide kattintva érhető el, de azért szívesen kivonatoljuk az anyag fontosabb megállapításait.

Kutatások szerint a koffein mint hatóanyag kiválthatja a refluxot, hiszen az ellazítja a gyomorszáj záróizmát, így pedig a gyomorsav könnyebben áramolhat vissza a nyelőcsőbe. Problémás lehet továbbá a kávé csersavtartalma is, az ugyanis irritálhatja a refluxbeteg nyelőcsövét és fokozhatja a tipikus refluxos tüneteket (köhögés, égő mellkasi érzet, nyelési nehézségek). 

Az, hogy a kávé fogyasztása nálad mit vált ki, jelentősen függ attól, hogy

• mennyire előrehaladott a betegséged (milyen mértékben maródott fel a nyelőcső)
• mekkora az elfogyasztott kávé koffein- és csersavtartalma
• milyen a kávé minősége
• mivel ízesíted az elfogyasztott kávét

Végső soron azt mondhatjuk, hogy neked kell kitapasztalnod, mivel jár nálad a kávé fogyasztása; ha amiatt erősödnek a refluxos tüneteid, akkor függeszd fel azt addig, amíg a nyelőcsöved nyálkahártyájának egészsége helyre nem áll.

Mit igyak: kávét vagy teát?

A kérdést így is feltehetnénk: mit egyek, halat vagy húst? A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásnak nemcsak a tea, hanem a kávé is fontos része lehet, ezért teás cégként mi sem ágálunk ellene, főleg, hogy a kávé mértékletes fogyasztása jó hatással lehet a szervezet működésére. Mindkét ital esetében fontos, hogy az jó minőségű alapanyagokból készüljön, és hogy ne az ízesítés domináljon (főleg ne egészségtelen dolgokkal, mint például a kristálycukor vagy az édesítőszer).

Fontos különbség ugyanakkor, hogy a kávé nem számít bele az elvárt napi folyadékfogyasztásba (2-3 liter minimum), miközben a tea igen. Mi azt szoktuk mondani, hogy a tea aránya se legyen nagyobb az elfogyasztott folyadékmennyiség felénél, a kávé pedig mindig csak egyfajta plusz legyen (annak vízhajtó hatása miatt).

Sokan kérdezik persze, hogy ha reggelente extra energiára (napindító pluszra) van szükségük, akkor mit igyanak. Remélem, nem haragszol meg ránk, ha mi a zöld tea (vagy például a saját keverékünk, a Nap Teája) mellett tesszük le a voksunkat. Amiről tudnod kell:

• kávéból naponta 2-3 csészével ajánlunk inni, a teából ennél többet elkortyolhatsz
• a zöld tea is felfrissít és segít legyőzni a fáradtságot, de hatását kíméletesebben és egyenletesebben fejti ki (azoknak kiváló módszer a zöld tea, akik nem azonnali löketet, hanem tartós segítséget szeretnének a nap indulásakor)

A zöld teát persze nemcsak ezért szeretjük, hanem azért is, mert rengeteg antioxidánst, különböző tápanyagokat és vitaminokat tartalmaz; sok más mellett káliumot, szelént, cinket, alkaloidokat, aminosavakat, polifenolt, valamint A- és C-vitamint, illetve B-vitaminokat. Antibakteriális és antimikrobiális hatása van, segíti a nehézfémek kiürülését a szervezetből, csökkentheti a magas koleszterinszintet és vérnyomást, meggátolhatja a vérrögképződést és az érszűkületet, továbbá javíthatja a memóriát és védheti az immunrendszert.

Mi azt szoktuk mondani, hogy a kávé és a tea jól megfér egymás mellett; mi persze előbbire élvezeti termékként, utóbbira egészségünk megőrzésében is kulcsszerepet kapó finomságként gondolunk.