Hogy van a te biológiai órád? Az immunrendszered kérdezi…
Szerencsére egyre többet foglalkoznak a kutatók az emberi szervezet cirkadián ritmusával, az úgynevezett testórával, amely a biológiai folyamatokat a napszaki ritmus szerint ismétli. Egy új vizsgálat például fontos megállapításokat tett ezzel kapcsolatban, és ez rád is hatással van.
Az emberek többsége úgy gondolja, hogy szervezete ad hoc módon szerveződik a mindennapok során, pedig a táplálékfelvétel, az alvás, a testhőmérséklet ingadozása, a hormonok termelődése vagy épp a sejtek megújulása napszaki ismétlődés szerint történik.
Testünknek is van egy órája, amely saját rendszerében szinte atomóra
pontosságával szabályozza élettani és lelki folyamatainkat. Megfigyelték, hogy a gondolkodás, a koncentráció és a stressztűrő képesség mellett a hangulatunk is függ ettől (a nap első felében erősebb), és ezt nevezzük cirkadián ritmusnak.
Működésed karmestere
Nem véletlen, hogy így tartják: a jó alvás alapvető kulcsa a biológiai, a fizikai és a társadalmi idő keresztmetszetében realizálódik.
A periodikusan ismétlődő élettani folyamatok az evolúció eredményei, és arra nemcsak a 24 órán belül, hanem az azon túl ismétlődő ciklusok is jellemzők (gondolj csak a menstruációra). A cirkadián ritmus alá a 24 órások tartoznak; de érdemes pontosítani: a szívverés és légzés például nem, az ugyanis 18 órás ciklusban „dolgozik”.
A biológiai óra szerepe nem (csupán) kényelmi okokból fontos, és nemcsak az alvásra hat: az a szerepe, hogy az élőlények fel tudjanak készülni és alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz, és hogy azokat szabályos keretek közé lehessen szorítani. A cirkadián ritmust erősen szabályozzák a külső tényezők (fény és sötétség váltakozása), és a rendszer központja a hipotalamuszban van.
Az alvás egyszerű példának tűnik (mindig ugyanakkor fekszel, kelsz, és ha elég idő telik el a kettő között, azt tartjuk egészségesnek), de emellett szabályozza az agyhullám-aktivitást, a hormontermelést, az anyagcserét (!), az emésztést, a sejtregenerációt vagy a belső hőmérsékletet.
Ezért volt olyan fontos, hogy végre kiderítsük, mire és miképp is hat pontosan a cirkadián ritmus, és hogy milyen következményekkel jár életünkre a testóra működése. Egy új, egereken végzett kutatás pedig választ adott az egyik konkrét kérdésre…
Ritmusra táncol az immunrendszer
Az amerikai-kanadai vegyes kutatás bebizonyította, hogy az immunrendszer nem ugyanolyan mértékben reagál a veszélyekre a nap különböző pillanataiban. Vagyis biztosra mondhatjuk, hogy a testóra hatással lehet az immunitásra.
A kutatók már a vizsgálatok megkezdése előtt tudták (ahogy fentebb mi is írtuk), hogy a cirkadián ritmus számtalan biológiai folyamatra hat, de abban nem voltak biztosak (és nem rendelkeztek konkrét bizonyítékkal arra nézve), hogy az milyen hatással van a jólétünkre. Avagy: hogy milyen mélyen nyúlt bele a nagy egészbe; a rendszerbe.
Mivel nemcsak az emberek, hanem az emlősök életét is a cirkadián ritmus
szabályozza, ezért a Douglas Mental Health University Institute és az Inuversité de Montreál kutatóinak kézenfekvőnek tűnt az, hogy egerek segítségével vizsgálják meg, miképp hat a ritmus az immunrendszer működésére. Így jöttek rá, hogy a CD8 T immunsejt, ami felveszi a küzdelmet a különböző fertőzésekkel és a rákos sejtekkel, más és más hatékonysággal működik az adott nap folyamán.
A bizonyítási folyamat során a kutatók először két csoportra osztották az egereket: az első csoportba azok kerültek, akiknél génmódosítással kiütötték azt a gént, ami a cirkadián ritmust szabályozza; a második csoport tagjainál viszont nem babráltak ezzel a génnel.
Ezt követően egy olyan vakcinát adtak mindkét csoport tagjainak, ami működésbe hozta az immunrendszert. És hogy mit figyeltek meg? Pontosan azt, amit leírtunk: a második csoport egereinél a CD8 T-sejtek válaszcsapásának ereje hullámzó teljesítményt nyújtott (de nappal erősebb volt), míg az első csoport tagjainál lecsökkent az immunrendszer működésének hatékonysága.
A mostani kutatás azért számít jelentősnek, mert megerősítette a korábbi
vélekedéseket, és most már bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a cirkadián ritmus alapján változik immunrendszerünk hatékonysága. A T-sejtek a ritmusnak köszönhetően a nap bizonyos szakaszában aktívabbak.
Mire lehet használni ezt az eredményt?
Szűkebb értelemben arra, hogy hogy még jobban megértsük a T-sejtek (T-limfociták) működését. A fehérvérsejtek ezen alcsoportja ugyanis létfontosságú szereppel bír a baktériumok és a vírusok felismerésében.
Tágabb értelemben az így megszerzett és folyamatosan bővülő tudás az oltások és a rákellenes küzdelem jövőjét is befolyásolhatják, mégpedig pozitív irányban.
