Meggyógyítja a fogyás a depressziót?

  • Hogyan hat a fogyás a kedvedre?
  • A túlsúlyról kiderült, hogy a kedélyállapotunkat is befolyásolhatja.
  • Tényleg van olyan, hogy futóeufória?

Van egy szakállas közhely, miszerint a kövér emberek vidámabbak és jókedélyűek. Mi még azt is hallottuk, hogy a pufók mosoly az őszinte mosoly! Hogy honnan ered ez a nézet, azt nem tudni, de ma már tanulmányok támasztják alá, hogy komoly tévedés.

Több egyetem végzett ugyanis kutatásokat a témában, és egytől egyig arra jutottak, hogy a túlsúlyosok között több a depressziós. Az persze már más kérdés, hogy a fogyás képes-e ezt meggyógyítani, de annyi biztos, hogy az egészség szempontjából mindenképpen jót tesz néhány kiló leadása.

Mennyi az annyi, ha a fogyásról van szó?

Ha hiszed, ha nem, a fogyásnak is van matekja, és bár sokan úgy hiszik, az az 1X1-hez hasonlít, a valóságban inkább egy kétismeretlenes egyenlet. De most figyelj: megfelelő képlettel a kétismeretlenes egyenlet is megoldható. Olvasd el a cikkünket arról, hogy hekkelhető meg a fogyás matematikája.

Melyik volt előbb, a depresszió vagy a túlsúly?

Nézzünk néhány kutatást!

A seattle-i egyetem munkatársai kilencezer résztvevő közreműködésével készítettek egy tanulmányt, és megállapították, hogy az elhízott emberek körében 25%-kal gyakoribb a depresszió és a szorongás. A felmérés arra nem tudott választ adni, hogy az elhízás okozza-e a depressziót, vagy fordítva, avagy: a betegségre szedett gyógyszerek miatt gyarapszik-e a páciensek súlya, vagy éppen azért, mert a rossz kedélyállapot miatt a depressziósok eleve kevesebbet mozognak. A lényeg persze első körben nem is ez, hanem maga a tény: az elhízottak körében gyakoribb probléma a depresszió.

A londoni és az adeleide-i egyetem kutatói szerint a depressziót és az elhízást nem szabad két külön problémaként kezelni, ugyanis komoly összefüggés van közöttük. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kövér emberek gyakran találkoznak előítéletekkel és diszkriminációval, ami természetesen hatással van az önértékelésükre. A fizikai aktivitás hiánya, valamint a társadalmi és gazdasági hátrányok szintén összefüggésbe hozhatók a depresszióval.

A dániai Aarhus University munkatársai pedig azt állapították meg, hogy 10 kilónyi plusz zsír 17 százalékkal növeli a depresszió kockázatát, illetve minden plusz kilóval tovább emelkedik a mentális problémák esélye.

De vajon a felesleges kilók ledolgozásával a boldogság is megérkezik? Nos, ez már egy bonyolultabb téma.

Hogyan segít neked a kitűzött cél?

A depresszió meggyógyítása távolról sem olyan egyszerű, hogy ahhoz elég legyen pár kilót – vagy pár 10 kilót – lefogyni. Mivel a betegség eléggé összetett, ezért a probléma megoldása is összetett. Viszont az szinte biztos, hogy a testmozgás, illetve az egészséges ételek fogyasztása sokat javíthat mindazok közérzetén, akik nagy változásra szánták el magukat.

Kérdezz meg rendszeresen sportolót, hogy milyen érzés, amikor a holtpont után szinte szétrobbannak a boldogságtól. Ők is el fogják tudni mondani, hogy a kitűzött cél elérése elégedettebbé és kiegyensúlyozottabbá tehet

Idézet a Mohó Sapiens című könyvből. A téma az egyik kedvencünk: hogyan gyógyít a mozgás. Olvass bele!

„Apró kitérő: az endorfin a „boldogsághormon”.

De a mozgás nemcsak az endorfin miatt jó: kutatások bizonyították, hogy 20-30 perc mozgás után szerotonin és noradrenalin termelődik a szervezetedben, amelyek nagyon erős természetes antidepresszánsként működnek. Ezt hívják futóeufóriának amúgy, érdemes utánaolvasnod.

Már számolni sem tudom, hogy hányszor mentem el búskomoran az edzésre, és az edzés végén madarat lehetett volna fogatni velem.

Ha ez nem volna elég, a mozgás az immunrendszeredet is erősíti, és szakértők kiderítették, hogy attól jobban tudsz pihenni is.

Az edzésélettani szakértők tapasztalatai szerint a hetente többször, a nyugalmi állapot maximális oxigénfelvételét meghaladó oxigénigényű munkavégzés a teljesítőképességet is növeli. Az élettani hatások erőssége természetesen az edzések számától és a végzett mozgásforma intenzitásától, minőségétől függ, de a lényeg így is az, hogy a mozgás az a csodaszer, amire mindenkinek szüksége van.

Érdekes adalék, erről jó, ha tudsz: a legtöbb edzésélettani vizsgálatot a szíven és a vérkeringési rendszeren végezték. Észrevették, hogy az alkalmazkodási folyamat révén – a szívizomrostok megnyúlásából és megvastagodásából adódóan – megnő a szív teljesítőképessége, az egy perc alatt továbbított vér mennyisége, vagyis a perctérfogat. Nem edzett fiatalemberben a perctérfogat nyugalomban 4-5 liter, rövid ideig tartó, nagy erőfeszítéskor pedig maximum 20-24 liter lehet. Edzett egyéneken viszont a teljes erőbevetés idején 32-35 literes értékeket is mértek. Terhelés hatására tehát az edzett szív nagyobb teljesítményre képes. Nyugalomban viszont tökéletesebb az edzett szív pihenése is, ami a nyugalmi állapot alacsonyabb pulzusszámában mutatkozik meg. Más belső szervek alkalmazkodásáról a kutatók még nem tudnak annyit, mint a szívről, de tapasztalataik szerint az edzettségi alkalmazkodás lényege az, hogy nyugalomban tökéletesebb a pihenés, terhelésre ellenbe nagyobb teljesítőképesség.”

Már az első, akár kisebb eredmények is adhatnak olyan lökést, amitől jobb lesz a kedved, és jobban érzed magadat. Ha pedig konkrét célokat tűzöl ki, akkor azok elérése szinte biztos, hogy feldob, és javít a hangulatodon is. Az első lépés persze mindig az elhatározás, komolyabb depresszió esetén pedig a segítségkérés is elengedhetetlen.

Viszont van jó: ha teszel érte és valóban akarod, akkor sikerülni fog!