Ezért (is) káros a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása
Nem pihennek a kutatók, de sajnos nincs is nehéz dolguk: a British Medical Journal két új kutatást szemlézett, amelyek összefüggést találtak a nem megfelelő étkezés és a korai halálozás között.
Egészen pontosan a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a különböző egészségi problémák kialakulásának esélye között. Persze nem találták fel a spanyolviaszt, hiszen már eddig is rengeteg kutatás készült, amely bizonyítja, hogy ezen termékek megnövelhetik a krónikus állapotok kialakulásának esélyét. Tudjuk, hogy – sok más mellett – számolni kell
- a cukorbetegséggel,
- az elhízással,
- a cöliákiával,
- a szklerózis multiplex-szel,
sőt, a daganatos megbetegedésekkel is.
De…
Mindig van egy aktuális közellenség, amit kikiálthatunk fő gonosznak; minden baj okozójának és az elhízás (vagy korai halálozás) kiváltójának.
Mi még élénken emlékszünk arra az időszakra, amikor ez közellenség a zsír volt (minden zsír, kivétel nélkül), és amikor a margarint nevezték ki a szív megmentőjének. Szerencsére hamar vége lett ennek…
… aztán jött a szénhidrát (minden fajtája, kivétel nélkül), de végül ennél is beláttuk, hogy van jó és rossz, és hogy itt igenis létezik fekete-fehér ebben az esetben. És amíg a rosszat lehetőleg el kell kerülni, addig a jót nem szabad kiiktatni az étrendből.
Közellenség persze mindig kell, de most végre úgy tűnik, hogy jó irányban tapogatózik a szakma: sokan már évek óta mondogatják, hogy a legnagyobb veszélyt egészségünkre a feldolgozott élelmiszerek jelentik.
De… a helyzet itt sem olyan egyértelmű!
Mit jelent az, hogy feldolgozott élelmiszer?
Feldolgozott élelmiszernek nevezzük azokat a termékeket, amelyeket a különböző eljárások segítségével (továbbá adalékanyagok hozzáadásával) jelentősen átalakítanak; gyakran olyan mértékben, amire nem is lenne szükség, hacsak nem a vásárlói élmény turbózása miatt.
Nem szabad ugyanabba a hibába esni, mint a zsír és a szénhidrát kapcsán, ezért mondjuk ki: nem minden feldolgozott élelmiszer (egyenértékűen) rossz, és vannak olyan termékek, amikkel alapjában véve nincs baj; ilyen a (natúr) joghurt, a sajt vagy aszalt gyümölcs. Ha nem adnak hozzájuk felesleges adalékanyagokat; és ha tudod, mennyit szabad enni belőlük (az aszalt gyümölcs például tönkre tudja vágni a jól felépített fogyókúrádat, ha túlzásba esel; de ugyanez igaz az olajos magvakra is).
Csakhogy vannak olyan feldolgozott élelmiszerek, amelyek egy sor felesleges összetevőt tartalmaznak: adalékanyagokat, amikről nem bizonyították be hitelt érdemlően, hogy nem károsak; finomított (az értékes összetevőket nem tartalmazó) sót, finomított szénhidrátot, transzzsírt.
Sokszor beszéltünk már mi is arról, hogy ezek miért nem jók, vagy hogy miért kockázatos a fogyasztásuk. Írtunk az adalékanyagokról, és arról, hogy sok E-számot kellett már „visszavonni” a különböző aggályok miatt.
A legnagyobb rizikót a több folyamaton is átesett és egyszerre több (felesleges vagy kockázatos) adalékanyaggal dúsított termékek jelentik; a nagyon feldolgozott élelmiszerek. Ezeknek a színét, az ízét, az állagát, az illatát is próbálják megváltoztatni a gyártók, gyakran úgy, hogy a változtatásokra nincs is szükség; pusztán a vásárlói döntés megkönnyítése vagy a még jobb fogyasztói vélemény miatt teszik ezt. Gondolj csak a festékanyagokra: miért nem jó a narancslé természetes színe? Vagy ott vannak az ízfokozók…
A feldogozott élelmiszerek nemcsak azért veszélyesek, mert tönkrevágják a fogyókúrás aspirációkat, hanem hogy egy sor veszélyes betegséget okozhatnak, és már az ételek elkészítése is rejt magában rizikót. Svéd kutatók például kiderítették, hogy a sült krumpliban (és az erősen sütött szénhidrátokban) akrilamid keletkezhet, ami lényegében műanyag, és ami rákkeltő hatással bír. Az Európai Unió is fellépett a probléma ellen, de ez nem jelenti azt, hogy a problémát 100 százalékig ki lehet küszöbölni.
Mi tartozik a feldolgozott élelmiszerek közé?
Először is: minden készétel. Bármi, amit úgy vehetsz meg, hogy neked legfeljebb csak melegíteni kell rajta, az készétel, és ebben nagyon sok olyan összetevő van, amikre csak a kényelmed miatt van szükség. Más kérdés, hogy ennek az árát előbb-utóbb meg kell fizetni…
Készételek a sajtok, illetve a felvágottak (egy jó szendvics összetevői). A natúr sajtokkal és a minőségi sonkákkal nincs feltétlen baj, de az esetek többségében adalékanyagok, tömegnövelők, ízfokozók és egyéb „finomságok” vannak ezekben. A sajtoknál pedig számolni kell a magas zsír- és sótartalommal is.
Feldolgozott ételeknek számítanak a nassolni valók (a ropitól a csokoládéig; a chipstől a fagylaltig); a konzervek; az üdítők és gyümölcslevek. Továbbá ide soroljuk a fagyaszott árukat is, de ezeket nem minden esetben tartjuk veszélyesnek (lásd például fagyasztott gyümölcs).
A készételek mellett szól az, hogy bizonyos tápanyagokkal dúsíthatják őket (növelve a tápanyagtartalmat, amiről tudjuk, hogy egyre kevesebb van az ételekben); könnyen hozzáférhetővé tesznek bizonyos élelmiszereket; illetve tartósak. Bizonyos esetben (mint például a pasztörizálásnál) még egészségesek is.
De ott vannak a hátrányok is: a legtöbb eljárás miatt értékes tápanyagok vesznek el (hőre érzékeny vitaminok); az ízeket mesterséges ízfokozókkal érik el; telített zsírsavakat tartalmaznak; és kétes a minőségük.
Az új kutatás(ok)
Az első – említett – kutatást a Sorbonne-i Egyetem munkatársai jegyzik, és annak vezető kutatója Bernard Srour volt. Srour és kollégái a nagyon feldolgozott élelmiszerek és a szívproblémák közötti kapcsolatot vizsgálták, és ehhez több mint 105 ezer felnőtt adatait használták fel, így munkájuk az egyik legnagyobb ilyen jellegű nemzetközi kutatásnak számít.
És nem túl biztatók a konklúzióik: a negyvenes éveikben járó, nagyrészt női alanyok táplálkozási szokásait vizsgáló elemzésben az elfogyasztott ételeket azok feldolgozottsága alapján is osztályozták, és igyekeztek a mélyére nézni annak, hogy a rendszeresen ilyen ételeket fogyasztóknál milyen (egészségi) problémák alakulnak ki idővel.
A vizsgálat kiderítette, hogy minden 10 százaléknyi emelkedés a feldolgozott élelmiszerek arányának esetében
- 12 százalékkal növelheti a szív- és érrendszeri problémák
- 13 százalékkal a koszorúérproblémák
- és 11 százalékkal az agyi erekkel kapcsolatos problémák
kialakulásának esélyét.
A kutatók pedig ennek a megállapításnak az ellenkezőjéről is megbizonyosodtak: aki kevés feldolgozott élelmiszert eszik (vagy egyáltalán nem fogyaszt ilyen terméket), annak nagyságrendekkel kevesebb kockázatokkal kell számolnia.
Amerikai adatok szerint (American Heart Association) szerint az Egyesült Államokban 3-ből 1 halált szív- és érrendszeri problémák okoznak; és ennek az országnak a lakói vannak a legjobban elhízva a világon, illetve ők fogyasztják a legtöbb feldolgozott élelmiszert és vörös húst.
A második kutatás a feldolgozott élelmiszerek és a (korai) halálozás kockázatát vizsgálta, és azt pamplonai University of Navarra kutatója, Anaïs Rico-Campà jegyezte. Kollégáival közel húszezer felnőttet vizsgáltak 10 éven keresztül kérdőívek segítségével, és ezekben kitértek arra is, hogy mennyire voltak feldolgozottak az elfogyasztott az élelmiszerek.
A kutatás szerint a csoportban, ahol legalább négyszer ettek naponta nagyon feldolgozott élelmiszereket, abban nagyobb volt a korai elhalálozás kockázata, bármilyen okot figyelembe véve. A korai halálozás esélye minden pluszban elfogyasztott étellel (naponta) 18 százalékkal nőtt.
Konklúzió? Ha csak teheted, kerüld a feldolgozott élelmiszereket, és ügyelj arra, hogy a tányérra friss zöldségek és gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabona és minőségi hús kerüljön. Fogadd végre el, ha eddig nem történt meg, hogy az egészséges étrenddel éveket nyerhetsz és az életet hosszabbíthatod meg.
