Hogyan győzheted le a stresszevést?

Te hogyan reagálsz a stresszre? Egy falat se megy le a torkodon? Vagy valamilyen káros szokással oldod a feszültséget, például megtámadod a hűtőt, és kieszel belőle mindent? Ha az utóbbi csoportba tartozol, akkor valószínűleg te is a stresszevők táborát erősíted…

…bár nem kell ahhoz egy nehezebb élethelyzet, hogy valaki az étellel jutalmazza és nyugtassa magát. De vajon legyőzhető a stresszevés, és ha igen, mit kell tenni hozzá?

Miért nyúlunk az ételhez a stresszes helyzetekben?

A stressz a mindennapjaink része. Sajnos nincsenek tökéletes munkahelyek, főnökök (hacsak nem az UKKO-nál például – mosoly, mosoly), kapcsolatok, sem családok, így időről időre előfordulnak kisebb-nagyobb konfliktusok, amik nemcsak a kedvünket rontják el, de a szervezetünkre nézve is komoly következményeik vannak.

Hogy miért? Azért, mert stressz hatására stresszhormont – úgynevezett kortizolt – termel a mellékvese, ami növeli az étvágyat. És ha ez még nem lenne elég, íme még egy adalék! Kutatások igazolják, hogy a rágásnak stresszcsökkentő hatása van, mert olyan agyhullámokat generál, mint amilyenekkel a nyugodt emberek rendelkeznek.

A helyzet tehát a következő: a kortizol egyrészt fokozza az étvágyat, másrészt rágással levezetheted a stresszt, így nem csoda, ha étel után nyúlsz, amikor ideges vagy.

Honnan tudhatod, hogy stresszevő vagy?

Alapvetően onnan, hogy megfigyeled magad a stresszes helyzetekben. Ha azt veszed észre, hogy egy húzósabb szituáció után az első utad a titkos nasiraktáradhoz vezet, akkor minden esély megvan rá, hogy te is stresszevő vagy. Jellemző ugyanis, hogy az ilyen szellemileg megterhelő helyzetekben nem a zellerszár kerül elő, hanem a szénhidrátban (cukorban), valamint zsírban gazdag ételek, amik a jutalmazáshoz kapcsolódnak.

Azt most nem fejtjük ki részletekbe menően, hogy ennek milyen negatív élettani hatásai lehetnek – igen, a plusz kilók, az inzulinrezisztencia, és még hosszan sorolhatnánk. A lényeg, hogy az evéssel nem tudod megoldani a problémáidat, viszont egy olyan rossz szokást veszel fel, ami csak még mélyebbre lökhet.

Mit tehetsz, hogy legyőzd a stresszevést?

Az első lépés természetesen az, hogy felismerd a problémát, hiszen csak így tehetsz ellene. Ha ezzel megvagy, akkor a stressz kezelését kell megtanulnod; ha eddig az étel hozott megnyugvást, akkor ezután más módot kell találnod rá. Ilyen lehet a mozgás, ami bizonyítottan az egyik legjobb módszer a stresszoldásra, de az is sokat segíthet, ha van a közeledben rágó, amit büntetlenül rágcsálhatsz.

És hogy nem lehet egészséges finomságokkal kiváltani a bűnös nasikat… például a nyári melegben a cukorbomba fagyikat? Gondold ezt újra:

Alkalmazhatsz különféle relaxációs technikákat, de kereshetsz egy hobbit is, ami kikapcsol, egyszóval számtalan lehetőség közül választhatsz.

Jó megoldás lehet az is, ha nem tartod szem előtt azokat az ételeket, amiket akkor eszel, ha ideges vagy szomorú vagy. Sőt, az lenne a legjobb, ha meg sem vennéd őket, mert akkor biztosan nincs kísértés. Helyette szerezz be egészségesebb rágcsákat, például valamilyen gyümölcsöt, mint az alma, ami ugyan tartalmaz cukrot, de alacsony a glikémiás indexe – azaz vércukoremelő képessége –, és a rosttartalma is elég jó.

Az is lényeges, hogy egy normál étkezési rendet alakíts ki, mert az éhség is növeli a stresszt, azaz egy olyan ördögi körbe kerülhetsz, amiből nehéz kiszállni.

(részlet a Mohó Sapiens c. könyvből) Az étkezés csupán a kezdet… … és életmódbetegséget nemcsak a helytelen étrend, hanem más rossz szokások is kiválthatnak.  […] A nem megfelelő étrend után beszéljünk ezért a másik rizikófaktorról, a stresszről, amelyről méltán állítják, hogy életünk megnyomorítója. A stressz ugyanis mindenre hatással van; az alvásodra, a súlyodra, az életminőségedre, a hangulatodra… az életedre. Hogyan különböztesd meg a „jó” és „rossz” stresszt? Meglepő, de a stressz önmagában még nem ártalmas, és annak evolúciós szempontból is fontos szerepe van/volt. A stressz a szervezeted reakciója egy-egy élethelyzetre, hogy az adott szituációban megfelelően reagálj; ha pedig ezt a helyzetet feloldottad, akkor csökken a stressz is. Az egész a viszketéshez vagy a fájdalomhoz hasonlít. Ha nem viszket a karod, akkor nem vakarod meg (és nem szünteted meg az irritációt). Ha nem éreznél fájdalmat, akkor nem kapnád el a kezed a forró edény oldalától. Az életben persze vannak nehéz időszakok, amelyek hosszabb-rövidebb ideig megkeserítik a mindennapokat. Bármennyire is szeretnéd, ha nem így lenne, de a te szervezetedet is minden nap stresszhatások egész sora éri: túlóra, éjszakázás, fizikai aktivitás, kimerítő sport, szorongás, napi szintű megfelelés, teljesítménykényszer, tartós gyógyszerhatások vagy akár vegyszerek, hőhatások és környezeti ártalmak. A környezeti és életmódbeli ártalmak mellett gyakran lelki-érzelmi eredetű stresszhatással is meg kell küzdened: önbizalomhiány és önértékelési zavarokból származó frusztrációk, súlyos lelki teherként cipelt párkapcsolati, családi vagy munkahelyi konfliktusok. Hosszan sorolhatnám a kihívásokat, de azokban mind van egy közös pont: stresszt okoznak, ami persze önmagában még nem lenne káros. Ám ha a helyzeteket sokáig nem oldod meg, és te hosszú heteken vagy hónapokon át „gyomorgörcsben” éled az életed, akkor a stressz már igenis káros, és az képes arra, hogy hosszú távon megöljön. Ez elsőre túlzásnak tűnhet, pedig nem az. […] A tartós stresszállapot hatásai Kutatásokkal igazolt tény, hogy a tartós stresszállapot következtében egész tested működése megváltozik. Ez nemcsak az immun- és idegrendszert érinti, de befolyásolja még a hormonális rendszer működését is. […]