Török teázási szokások
Sokan úgy vélik (tegyük hozzá: tévesen), hogy az angolok vezetik a teát kedvelő országok listáját. Meglepő módon ez nem így van. Valójában a szigetország éppen csak ott van a top ötös listán. Viszont Törökország, amely vezeti ezt a listát, szinte már nemzeti italává szentelte a çay-t, azaz a teát. Annak ellenére, hogy Törökország a kávéról valószínűleg ismertebb, mint a teáról, az utóbbi italt fogyasztják gyakrabban. Legyen szó vendégek fogadásáról vagy piaci beszélgetésekről, a tea elhanyagolhatatlan kellékévé vált ezeknek a helyzeteknek.
Az Oszmán Birodalom I. világháború utáni felbomlását követően Törökország elvesztette azokat a terülteket, amelyek a kávé termesztésére alkalmasak voltak. Viszont a kávé behozatala az országba túlságosan is drága volt, ezért a teával kezdték azt helyettesítetteni. Elsőre fel is tűnhet, hogy a török fekete tea sokkal erősebb, mint az európai teák többsége. Valószínűleg ez azért is van így, mert a kávé pótlásaként kezdték el inni. Ezzel Törökország bebizonyította azt, hogy a tea igenis helyettesítheti a sokakat rabságban tartó kávét.
Magyarországon is találkozhatunk török teával, és nem máshol, mint az utcasarki gyrosoknál.
Ennek a teának az elkészítéséhez egy speciális teafőző kell, amely lényegében két teáskanna egymásra helyezve. Miközben az alsó kannában forraljuk a vizet, a felső kannába rakjuk a tealeveleket. Amikor a víz felforr, annak párája lecsapódik a kanna felső részében, és eközben az meg is áztatja a tealeveleket. A sajátos áztatás 15 percig tart (maximum 30).
A továbbiakat már az ízlés határozza meg. Ugyanis a teasűrítményből mindenki ízlése szerint tesz a csészéjébe, majd önti azt fel a felforralt vízzel. Ezután a törökök a jellegzetes teás poharukból fogyasztják a teájukat! Bármikor, bárhol…
